Minden percben 23 lánygyermeket kényszerítenek házasságra a világon

2020. augusztus 08. - Brigi Hidvégi

Évente 12 millió 18 év alatti lány megy férjhez, akik rendszerint ettől kezdve nem járnak iskolába, és gyakran szinte azonnal teherbe esnek. Erre általában sem mentálisan, sem testileg nem állnak készen – a terhesség alatt és a szüléskor fellépő komplikációkat a kamaszlányok körében vezető halálokként tartják számon azokban az országokban, ahol a gyermekházasság bevett szokás. Ma 650 millió olyan nő él a világon, aki 18 éves kora előtt ment férjhez: többségüket megfosztották a szabad akaratától és a döntési jogától, némelyikük folyamatos erőszaknak van kitéve, egymás után hozzák a világra a gyerekeket, és végleg beleragadtak a szegénységbe.

a_child_age_wedding_tradition_in_bihar_uneducated_society2.jpgA gyerekházasságok száma Indiában az utóbbi években szerencsére erősen csökkenő tendenciát mutat, de a mai napig bevett szokás, ahogy a világ számos országában (Fotó: Wikimedia Commons/Damgararavishankar)

Tovább

Rúzsevolúció: a juhverejtéktől a krokodilkakiig ezt mind a szánkra kentük

Ötezer év ajaksmink-történelme július 29-e, a rúzs világnapja alkalmából

Oké, ez a világnap-dolog minden kétséget kizáróan marketingfogás, mégis klassz apropó, hogy elmeséljek pár dolgot a kedvenc sminkcuccomról. Tudom, a hímek többsége és a szájsminket mellőző lányok már most elkattintottak innen, ha egyáltalán véletlenül idetévedtek volna – és nagyon is bánhatják, mert nem picsulás következik, hanem néhány érdekesség a legszélsőségesebben megítélt sminktermék nem mindennapi történelméből.

Akik régebb óta ismernek, és mostanában nem találkoztak velem, biztosan meglepődtek a fenti kijelentésem, nevesül, hogy a rúzs a kedvenc sminkcuccom, ugyanis nem sokszor láthattak kirúzsozva. (Sőt, általában a sminkelést sem vittem túlzásba: egy kis púder, szemceruza, szempillaspirál, aztán jó napot. Ez is inkább csak mostanában kezd megváltozni, helló, 30 plusz.) A helyzet az, hogy nagyjából három évtizedig a rúzsok nem akartak a barátaim lenni. Bár mindig nagyon tetszettek másokon, de akárhányszor kirúzsoztam magam és belenéztem a tükörbe, kénytelen voltam tudomásul venni, hogy úgy nézek ki, mint egy tízéves, aki az anyukája sminkes fiókjában turkált, és suttyomban körbekente a száját.

v42.jpg...szóval csak hosszú évek alatt jött meg ez is

Lehet, hogy hozzá kellett öregednem a rúzsokhoz, de persze az is előfordulhat, hogy az egész megszokás és magabiztosság kérdése, mert az első pár alkalommal, amikor kilépsz az emberek közé kirúzsozott szájjal, főleg, ha erőteljesebb színekkel próbálkozol, garantáltan furán fogod érzni magad. (Aki nem így volt vele, jelentkezzen.) Ám ha egyszer rákattansz, nincs megállás. El ne áruljátok senkinek, de most már nekem is annyiféle rúzs csücsül a neszesszeremben, hogy egy fél élet kellene az elhasználásukhoz, de mindig megtetszenek újabb és újabb színek, amiknek nem tudok ellenállni. A lényeg, hogy rúzsozni tök jó, persze, nem lételem (ahogy egyébként úgy általánosságban sminkelni sem az), de vidámabbá, magabiztosabbá és szebbé tehet, ha akarod. Ennyi volt a személyes és csajos rész, most jöjjön, amit ígértem: a rúzsokhoz kötődő érdekességek garmadája. Ugorjunk egy kicsit az időben – úgy 5000 évet visszafelé.

Tovább

Kifakult, kinyúlt és már nem vág be – Elolvastam Fiala Borcsa Drill című könyvét

Vannak dolgok, amikről nem szívesen beszélünk, sőt, gondolni sem szeretünk rájuk. Ilyen például a halál, az aranyér, és igen, a helyzet, amikor megjelenik a kapcsolatban az a bizonyos harmadik. Sokszor észre sem lehet venni, min csúszott el az egész: felőröltek a hétköznapok, valamit végzetesen elrontottunk vagy csupán ennyire mások vagyunk? Egy könyv megcsaltaknak, megcsalóknak és mindenkinek, akinek valaha is volt párkapcsolata.

Az az igazság, hogy tépelődtem egy darabig, írjak-e erről a könyvről. Hiába faltam fel egy nap alatt, és hiába gondolkodtatott el, mégis jött egy gonosz kis szúrkáló érzés, amit nem tudok csak úgy odébb hessegetni, ha meg akarom írni ezt a bejegyzést. Mert mégis ki szeret a megcsaláson vagy a kapcsolatok végén elmélkedni, hacsak nem muszáj? Inkább legyintünk: „velem ez nem fordulhat elő”, amikor pedig mégis megesik, akkor egyszerűen azt mondjuk: „ez mindenkivel előfordulhat”. Borcsa most nem engedi, hogy a szőnyeg alá söpörjük a dolgokat, de úgy is mondhatnám, rákényszerít minket arra, hogy most az egyszer bekukkantsunk a szőnyeg alá.

2.jpgA borító nagyon menőre és játékosra sikerült, a körmömet pedig csak véletlenül lakkoztam hozzá...

Tovább

Miért olyan különleges az Utas és holdvilág?

Elképesztően szép díszkiadásban jelent meg nemrégiben Szerb Antal klasszikusa, ami szerintem minden könyvrajongó szívét megdobogtatta egy kicsit, legalábbis erre lehet következtetni a közösségi médiában megjelent rengeteg Utas és holdvilágos poszt alapján. A könyv több mint 80 éve íródott, de még ma is hatalmas rajongás övezi. Miközben arra a kérdésre kerestem a választ, mi lehet a könyv titka, számos érdekességbe botlottam a regénnyel és az írójával kapcsolatban. Azt például tudtad, hogy bizonyos értelmezések szerint még nekrofília is megjelenik benne?

„A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.” 

img_20200714_191853.jpgAz Utas és holdvilág a várban

Tovább

Down-szindrómás lány lett a Gucci Beauty új arca

Ellie Goldstein 18 éves, brit, szeret olvasni, táncolni, és modellkedik. Ez a leírás eddig sok lányra ráillene, Ellie Goldstein azonban Down-szindrómával él. És nem mellesleg: őt választották ki arra, hogy a Gucci Beauty új szempillaspirálját reklámozza.

Nőként nehéz nem érezni azt a nyomást, amit a média gyakorol ránk. Ahogy egyre több és több csatornánk lesz, amelyeken keresztül elérhetjük egymást, úgy egyre több és több “tökéletes” nő képét nyomják az arcunkba, és annál erősebben szoronghatunk amiatt, mi mindent kellene még megtennünk annak érdekében, hogy jobban hasonlítsunk rájuk. Kezdődött a magazinokkal, a plakátokkal, a tévével, a közösségi média berobbanása óta pedig még rosszabb a helyzet. Legjobban általában a tizenéves lányokat féltjük, akik ebben nőnek fel, és már nagyon korán (és folyamatosan) szembesülnek a külsejükkel kapcsolatos lehetetlen elvárásokkal, de ha őszinte akarok lenni, hiába nőttem már ki bőven a tinikorból, időnként én is szarul érzem magam attól, hogy az Instán, a YouTube-on meg a Facebookon csak tökéletes arcokat, tökéletesen lapos hasakat és tökéletesen kerek seggeket látok. Akkor tehát döntsem el, hogy azt a harmadik szőlőszemet meg merem-e enni vacsira, mert a végén még azt mondják, hogy olyan dagadt vagyok, mint a Palvinbarbi

Tovább

200 millió nő él a világon megcsonkított nemi szervvel

Minden évben több mint 4 millió lányt metélnek körül, zömével 15 éven aluliakat. Az eljárásnak többféle típusa létezik: enyhébb változatánál a klitorisz fölötti bőrt csípik le, a legbrutálisabb csonkításkor pedig az egész nemi szervet eltávolítják, majd összevarrják. Egyiknek sincs semmilyen pozitív hozadéka, ellenben számtalan súlyos egészségügyi és pszichés következménye lehet. Az esetenként fertőtlenítés és fájdalomcsillapítás nélkül, egy szál pengével végzett műtétbe akár bele is halhat az alany, de a szövődmények sorába tartozik a fekély, a sipoly és a meddőség is. Cikkemben körbejárom, hol végeznek még manapság is női nemiszerv-csonkítást, mi okból, illetve hogy kik és miképpen próbálnak harcolni ellene. 

Éppen Manal al-Sharif szaúd-arábiai nőjogi aktivista könyvét olvasom, a Merj vezetni!-t,amiben traumatikus élményéről, a körülmetéléséről is mesél. Nyolc éves volt, amikor egy borbély életlen ollóval, érzéstelenítés nélkül eltávolította a klitorisza felső részét, aztán a napokon keresztül csillapíthatatlannak bizonyuló vérzés miatt a szeméremtestét cérnával több helyen összecsomózta, ami ennek köszönhetően csúnyán eldeformálódott. A megrázó leírás elgondolkodtatott és kíváncsivá tett, ezért utánanéztem, mennyire jellemző még manapság a barbár procedúra (és meglepődtem). Manal könyvéből kiderül, hogy Szaúd-Arábiában pont nem annyira tipikus a lányok körülmetélése, ám elég egy gyors guglizás, és máris látható, hogy a világ bizonyos részein ez bizony a mai napig fontos és élő hagyomány.  

wikipedia.jpgManal al-Sharif szaúd-arábiai aktivista (Forrás: Wikimedia Commons)

Tovább

Lézeres szemműtét: ezeket is gondold át, mielőtt belevágsz

Arról már meséltem, mi történik a műtét alatt, és hogy mit jelent a 120%-os látás. Most a regenerálódásról szeretnék szót ejteni, na meg arról, miért ne vegyél készpénznek mindent, amit mások állítanak, és azt is elmondom, mit sikerült kiderítenem a műtét utáni kontaktlencse-viselésről.

Oké, túlvagyok a műtéten, de miből áll a gyógyulás?

eyes-5248678_1920.jpg
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a gyógyulási folyamat egyénenként változik, de van néhány tipikus jelenség, amiről szerintem érdemes szót ejteni. Nem, már nem kell egy sötét szobában dekkolni egy hétig, simán ki lehet menni napszemüvegben már aznap, és a kínok kínját sem kell kiállni, legalábbis, ha a lebenyes műtétről van szó.

Tovább

Levél Szentesinek, aki végül elmondta a legfontosabbat

Kedves Éva! Ne haragudj, hogy így ismeretlenül zavarlak, de éppen most csuktam össze a legújabb könyved, és egyszerűen muszáj megosztanom veled, ami kavarog bennem. Nem is tudom, hol kezdjem… Éva, ez azért kemény volt.

Láttam a margós élő videót, majd olvastam a cikket, amit Péterfy-Novák Éva írt a megjelenéssel egyidőben, és tudod, őszintén szólva nem értettem a dolgot. Arra gondoltam, eddig se köntörfalaztál, milliószor beszéltél, írtál a rákodról, vajon mi lehet az, amit még nem mondtál el totál nyíltan? Az volt bennem, ez biztosan csak egy jó kis marketingfogás, nem fért a fejembe, hogyan tudnál még az eddigieknél is mélyebbre menni, ahogyan azt a beharangozók sejttették.

És végül tudtál. Méghozzá annyira, hogy még az is megfordult a fejemben, ezzel nem biztos, hogy jót tettél magadnak. Miért érezted mégis úgy, hogy szükség van rá? Néha tényleg tapintani lehetett azt a csikorgó fájdalmat a sorok között, aminek eredményeképpen ezek a gondolatok keservesen megszülettek, aztán szépen lassan letisztázódtak benned. Nem túlzok, ha azt mondom, darabokat szakítottál ki magadból, hogy aztán tálcán felkínáld nekünk. Megérdemeljük mi ezt?

kep-a-cikkbe3.jpg

Tovább

Lézeres szemműtét: minden, amit tudni akarsz róla, de senki sem mondja el

Ha felmerült már benned, hogy aláveted magad a lézeres szemműtétnek, biztosan te is kíváncsi vagy arra, hogy mi várhat rád. A klinikák hajlamosak elsiklani az árnyoldalak felett, a netes fórumokon pedig azok a leghangosabbak, akik negatív tapasztalatokat szereztek, így nem csoda, ha össze vagy zavarodva. Közel három héttel ezelőtt estem át a beavatkozáson, és most a saját tapasztalataimra alapozva összeszedtem, mi az, amit jó tudni, mielőtt befekszel a lézer alá. 

Sosem felejtem el, amikor kiderült, hogy szemüvegre van szükségem. Ötödikes voltam, és egy hét leforgása alatt a leghátsó padból a legelsőbe kerültem, de még onnan is rosszul láttam a táblát. Kapásból mínusz másfeles körüli dioptriával indultam, és ezután is rohamtempóban romlott a szemem. A szemüveg borzalmasan állt, ezért sokszor egyszerűn nem vettem fel, ami miatt rengeteg kellemetlen élményben volt részem. Csak 18 évesen lett kontaktlencsém, addig a tanórákat kivéve többnyire vaksin botorkáltam a világban. A szemromlásom csak a húszas éveim elmúltával állt meg: a vége mínusz 8 lett, plusz cilinder, mindkét szememen. Maradhat? Úgy döntöttem, nem.

Tovább

Üdv mindenkinek az alkotói válságomban!

Gyorsan rágugliztam, van-e már ilyen nevű oldal a neten, és nagyon megörültem neki, hogy nincs. Mert oké: az ember végre valahára ráveszi magát, hogy indít egy blogot, fittyet hányva arra, hogy egy lesz a kábé hatcsilliárd hasonló közül (oda se neki, fogd meg a söröm), de azért egy viszonylag frappáns cím nélkül mégsem lehet elindulni. És ahogy beugrott a név, a körvonalakból kibontakozott, majd testet öltött az egész, mire pedig ezeket a sorokat írom, határozottan állíthatom, hogy semmi nem illene jobban ehhez a bloghoz.

Hónapok óta érzem azt, hogy szétvet a kreatív energia. Ez a tettvágy és bizsergés már a karanténidőszak előtt is megvolt, azalatt pedig csak egyre nőtt és nőtt, terebélyesedett, folyton ötletszilánkok és -kezdemények cikáztak a fejemben, néha a papíron, máskor a monitoron jelentek meg bizonytalanul, aztán rendszerint elsikkadtak. Valahogy azt éreztem, nem találom a megfelelő formát és fórumot, hiába szeretnék emberekhez szólni, és remélem néha azt, hogy mások számára is érdekes lehet a mondanivalóm.

Próbálkoztam lecsapolni ezeket az energiákat. Például elkezdtem egy webdesign tanfolyamot, ami valamennyit segített, és még mindig nagyon klassznak érzem, hogy (lassanként) új skillekkel gyarapodom, de a kegyetlen, felemelő és mindent felülíró igazság az, hogy az én igazi terepem, a világom, az életem mégiscsak az írás

girl-writing-on-a-black-keyboard-6469.jpg

Tovább