Itthon is egyre nagyobb trend a tudatos bőrápolás. Ha egészséges és szép bőrt szeretnél, ráadásként pedig egy kis plusz énidőt, tedd meg velem az első lépéseket. De csak ha mosolyogva szeretnél a tükörbe nézni.

Forrás: Pexels/Anna Shvets

Ha a bőrápolás számodra eddig nagyjából kimerült annyiban, hogy besétáltál a drogériába, és levetted a polcról azt a csilivili csomagolású terméket, amit olyan hangzatos szlogennel reklámoztak a tévében, és esetleg havonta elmentél a kozmetikushoz nyomkodtatni a mitesszereidet – nem hibáztatlak. (Viszont mindenképp olvasd el ezt a cikket, hogy ne tudjanak többet átverni guszta szappanokkal meg brutál bőrradírral.) Eddig az volt a tapasztalatom, hogy aki nem küzd komolyabb bőrproblémával, annak nem nagyon kerül a látókörébe a tudatos bőrápolás, az utóbbi időben viszont azt látom, hogy – főleg a fiatalok körében – egyre nagyobb teret hódít, és mára egyfajta trenddé vált. Aki most szeretne képbe kerülni, annak már iszonytató információcunamin kell átverekednie magát, mert az utóbbi nem egészen egy évben gombamód megszaporodott a témával foglalkozó Instaoldalak és YouTube-videók száma.

Ha éppen most szeretnél áttérni a tudatos bőrápolásra, de elvesztél az infók tengerében, jó helyen jársz, ám ha most hallasz róla először, akkor is. Cikksorozatomban megpróbálom az alapoktól fogva, a lehető legegyszerűbben elmagyarázni, miről van szó. 

Mitől tudatos? 

Hiszen eddig is valószínűleg többnyire magadnál voltál, amikor a fejedre kentél valamit (de persze, ki tudja…), ha viszont valaki megkérdezte volna, mi az a cucc, nagy valószínűséggel azt válaszolod, amit a reklámban hallottál, hogy ez bizony egy „bőrfeszesítő, bőrsimító krém” vagy „ránctalanító, fiatalító szérum”. Nos, a tudatos bőrápolás pont attól tudatos, hogy tisztában vagy vele, mi van abban, amivel megkínálod az arcod, és az milyen módon hat a bőrödre. 

Könnyen meglehet, hogy az eddig használt „ránctalanító” krémed hírből sem ismer hatóanyagot, ellenben tele van szárító alkohollal és parfümmel, ami minimum semmire se jó, de potenciálisan irritálhatja a bőröd. 

Ha eddig azt gondoltad, a gyártók nem írhatnak rá bármit a dobozra, ki kell, hogy ábrándítsalak, és a reklámozás során is többnyire megvan a cégek költői szabadsága. A tudatos bőrápolásban viszont nincs hakni: a tudatosság alapját tudományos kutatások adják, a termékek pedig megfelelő százalékban tartalmaznak olyan hatóanyagokat, amelyek bizonyítottan hatnak a bőrre.

Honnan lehet tudni, mi van a kozmetikumban?

Kérlek, hadd mutassam be neked az INCI-t, teljes nevén a kozmetikai összetevők nemzetközi névjegyzékét. Találkozhattál már vele, maximum nem figyeltél fel rá, mert nagyjából a 2000-es évektől kötelező feltüntetnie a gyártónak a termék csomagolásán. Az INCI értelmezése nem egyszerű, de azért ne ess kétségbe. Nagyon-nagyon hosszú cikket lehetne írni a témáról, ám kiindulásnak az is elég, ha néhány dologgal tisztában vagy. Az INCI-listában sorrendben szerepelnek az összetevők az alapján, hogy mennyi található belőlük a termékben, legalábbis 1%-ig. Az 1% alatti koncentrációjú összetevők már tetszőleges sorrendben lehetnek feltüntetve. A lista első 6-7 szereplője teszi ki a kence jó részét. A magyar oldalak közül a Krémmániát, a külföldiek közül az Incidecodert (és inkább ezt) javaslom az ismeretlen szavak értelmezéséhez, ami így már rögtön jóval egyszerűbb, hiszen konkrétan leírják, melyik összetevő mire való. Vigyázz! Ez adhat egy jó kiindulási alapot, de azért azt tartsd szem előtt, hogy még így sem tudni pontosan, miből mennyi van az adott termékben. Mindenesetre – most sarkítok – ha például a kozmetikum harmadik összetevője a fragrance, a negyedik az alcohol denat., és az a hatóanyag, amit a csomagolás is ígér, csak a lista legvégén kullog, inkább sikítva vágd be a dobozt a drogéria másik sarkába. 

Szagok és alkoholproblémák

Némely összetevőkkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények a szakemberek (bőrgyógyászok, kozmetológusok, vegyészek, kutatók stb.) között, ám a tudatos bőrápolás alappillére az, hogy kerüljük az irritáló anyagok használatát, mivel azok szétcseszik a bőrben található kollagéneket, a bőrsejtek mutációját okozhatják, zsírosíthatják és pattanásosíthatják a bőrt, ráadásul mindez észrevétlenül, hosszú évek alatt is történhet. Az, hogy kinek mi az irritáló, már igencsak személyre szabott. Ha a nagykönyv szerint nézzük, a parfümök (INCI-ben parfume/fragrance) és a növényekből származó illóolajok az első számú lehetséges irritáló összetevők, de ahány ház, annyi szokás: egyesek azt mondják, egy kis parfümbe az INCI végén még senki nem halt bele, mások egyenesen úgy tartják, hogy ha a lelked simogatja, és nem tapasztalsz irritációt, nyugodtan használd az illatosított cuccokat. Persze, olyanról is tudok, aki előbb vágná fel az ereit, mint hogy szagos krémet kenjen magára. Az illat valóban nem ad hozzá a termék hatékonyságához, csak a „wellness-élményhez”.

Forrás: Unsplash/Miska Sage

A másik rettentően vitatott összetevő az alkohol, már ami a szárító típusúakat illeti (vannak ugyanis „jó” alkoholok is, a zsíralkoholok, de most nem róluk van szó). A szigorúbb skincare junkie-k ezektől is üvöltve menekülnek ki a világból, és bevallom, én sem csípem őket túlzottan, mert mindig tinikorom csodás szanaszétszárítós tonikjai jutnak eszembe, meg az a zsíros bőrre való micellás víz, amitől másnapra mindig tele volt apró, fehér ragyákkal az arcom. Szóval ami engem illet, érzékeny bőrűként igyekszem kerülni az alkoholt (egyébként a parfümöt is), és ha az INCI első néhány helyén található, akkor számomra felejtős a termék, de azt elfogadom, hogy sokszor pl. egy fényvédő kellemesebb textúrájához szükséges ez az összetevő.

Elég a rizsából, bele akarok vágni!

Ha úgy döntöttél, beleveted magad a tudatos bőrápolás rejtelmeibe, először is két dolgot kell meghatároznod: a bőrtípusod és a bőrproblémá(i)d. Aki nem feltétlenül szeretne belemenni a bőrtípusok legtudományosabb meghatározásába, annak leegyszerűsítve csupán annyit kell eldöntenie, hogy normál, száraz, zsíros vagy kombinált-e a bőre. Ezt általában kapásból szokta tudni az ember, de álljon itt egy kis segítség, amit a legtöbb skincare-oldalon megemlítenek: mosd meg az arcod, ne kenj rá semmit, várj egy-két órát, és figyeld meg, mi történik a bőröddel. Ha fénylik (és jó eséllyel vannak pattanásaid is), akkor az bizony zsíros, és ez valószínűleg nem most tűnt fel neked először. Ha húzódik, esetleg hámlik, akkor száraz a bőrtípusod. A kombinált bőrűeknek jellemzően a T-vonalban zsíros, máshol száraz az arcbőre, míg a normál típusba azok tartoznak, akiket az előző három utál – bocsánat –, szóval azok a szerencsések tartoznak ide, akik nem küzdenek a fent felsorolt problémák egyikével sem, de ez elég ritka jelenség. (Ha olajos a bőröd, mégis húzódik, akkor lehet, hogy a zsíros bőröd vízhiányos, ez utóbbi viszont már bőrproblémának számít.)

Most nézzük, milyen cuki bőrproblémáink lehetnek – leggyakrabban, a teljesség igénye nélkül.

Az öregedés és a ráncok ugyebár előbb-utóbb mindenkit érintenek (itt megragadnám az alkalmat, hogy végre megválaszoljam a címben feltett kérdést: az anti-aging a bőrápolásban azt jelenti, hogy olyan hatóanyagokat használunk, amelyek az öregedés jelei ellen veszik fel a harcot), vízhiánnyal is rengetegen küzdenek, főleg egy bizonyos kor fölött, sokaknak van érzékeny bőre, rosaceája, szeborreás dermatitise, keratosis pilarisa, pigmentfoltjai, a pattanásokat és a mitesszereket pedig nagy valószínűséggel mindenki ismeri, ha mást nem, kamaszkorából.

Ha már tudod, ezek közül melyek azok, amelyek ellen küzdeni szeretnél, már csak hatalmas türelemre, elszántságra, időre és mindenekelőtt megfelelő felkészültségre van szükséged, aztán bele is vághatsz a kísérletezgetésbe. Utóbbiban megpróbálok segíteni – első lépésként nézzük, hogyan kell alaprutint kialakítani.

Alaprutin: a szentháromság

A rutin ebben a vonatkozásban nem más, mint egy szokásosan ismételt, meghatározott lépésekből álló cselekvéssor. Magyarán arról van szó, mit (és mi után) pacsmagolsz az arcodra reggel és este, ezentúl mindennap, ha szép eredményt szeretnél elérni.

Az alaprutin a következőkből áll:

tisztítás - hidratálás - fényvédő

Ezt akkor érdemes követni, ha éppen csak belevágtál a bőrápolásba, és nem akarod egyből lesokkolni a bőröd, illetve ha nagyon fiatal vagy, és semmilyen különösebb bőrproblémád nincs.

Tisztítás: Reggel langyos vízzel vagy vízbázisú tisztítóval, este pedig, ha volt rajtad smink és/vagy fényvédő, akkor a legjobb, ha egy micellás vízzel/olajos tisztítóval, ezt követően egy vízbázisú arclemosóval tisztítod az arcod. Amennyiben nem sminkeltél és fényvédő sem volt rajtad (de ilyen csak a legritkább esetben fordul elő, ugye?) nem szükséges feltétlenül a dupla tisztítás, ez esetben elég csak a másodikat használnod.

Az első lépéshez néhány ajánlott olajos lemosó, balzsam és micivíz:

• The Ordinary Squalane Cleanser
• Nivea Grape Seed Oil
• Tindigo Mild & Pure Cleansing Liquid Balm
• Clinique Take The Day Off cleansing balm
• Banila Co Clean It Zero arclemosó balzsam
• Mixa Optimal Tolerance vagy Very Pure micellás víz
• rózsaszín kupakos Garnier micellás víz
• Bioderma Sensibio H2O micellás víz

Még egyszer: vagy az olajat/balzsamot vagy a micellás vizet használd, nem kell a kettőt együtt.

Néhány klassz vizes lemosó a második lépéshez:

• Geek & Gorgeous Jelly Joker
• Balea Med Ultra Sensitive Washgel (DM-ben beszerezhető)
• valamelyik, bőrtípusodnak megfelelő CeraVe lemosó
• Tindigo Balanced & Pure/Gentle & Pure

Térjünk át a hidratálásra, ami azért fontos, mert ha nem hidratált a bőröd, nemcsak aszott lesz, de egészséges se tud lenni. Már egy jó hidratáló is nagyon sokat tud dobni az ember bőrképén, ugyan a ráncokat nem „simítja ki”, mégis adhat egy feszesebb, teltebb, élénkebb bőrképet a szépen hidratált bőr. Sokan irtóznak tőle, ha „ragad az arcuk”, nekik üzenem: rengeteg olyan könnyed hidratálókrém létezik, amelyek hipp-hopp beszívódnak, még zsíros bőrbe is. Jut eszembe, ha eddig nem mondtam volna: az olajos bőrt is kell ám hidratálni! Már egy alaphidratáló is nagyon sokat számít, de választhatsz olyat, amitől nemcsak puha és rugalmas lesz a bőröd, hanem még többet tud, mert mondjuk tartalmaz retinolt a ráncok ellen, vagy niacinamidot pl. a pattanások ellen.

Hidratálók száraz és normál bőrre:

• CeraVe Moisturising Cream
• The Ordinary Natural Moisturizing Factors + HA (ez akár kombinált és akár zsíros bőrre is megpróbálható)
• La Roche-Posay: Cicaplast Baume B5 (alkalmanként szintén szokták zsírosabb bőrre is kenni, pihipuhi lesz tőle az arcbőr)
• Tindigo Butter Queen
• Paula’s Choice hidratálók (drágák, de egytől egyik szuperek, és általában van bennük valamilyen „okos” hatóanyag is)

Hidratálók kombinált és zsíros bőrre:

• CeraVe Moisturising Lotion (testre is)
• La Roche-Posay Toleriane Ultra Fluide
• Tindigo Hydro Queen (a legeslegkönnyedebb hidartáló, amivel valaha találkoztam)
• Paula’s Choice hidratálók

A reggeli rutin záróakkordjaként mindig a fényvédő jön (este az alaprutin a tisztítás és a hidratálás kettőséből áll). A fényvédelem fontosságáról most nem szeretnék hosszan értékezni, annál is inkább, mivel ezt a témát már kiveséztem egy korábbi cikkemben. Amit fontos tudni, hogy a bőröregedés jeleinek 80%-áért a napsugárzás a felelős, úgyhogy ha megvásároltál egy halom kozmetikumot, amiket hősiesen használsz, viszont mellette nem kensz fényvédőt, annak pont semmi értelme nincsen. Akit nem érdekelnek a ráncok (haha), annak pedig azért érdemes fényvédőznie, hogy ne legyen bőrrákja, napallergiája, vagy egyéb fincsisége, amit a káros napsugarak okozhatnak. A szürkébb hónapokban minimum SPF 30-ast, a napfényesebbekben 50-est ajánl a tudomány.

Forrás: Pixabay/Sammy Williams

Nagyon gyakori kérdés, hogy akkor is kell-e fényvédőt kenni, ha egész nap a szobában ülsz. A válasz az, hogy érdemes az alapján döntened, mennyi napfény ér az ablakon keresztül (ugyanis az nem szűri meg az UV-t). A lakás, ahol most élek, nem annyira napfényes, és nem igazán állok/ülök az ablak közelében, ezért én nem minden nap kenek fényvédőt, de ha már csak a boltig elmegyek, akkor biztosan.

A fényvédők a skincare mumusai, az a helyzet velük, hogy általában nem kényelmesek, és rengeteget kell próbálgatni, mire az ember megtalálja a számára megfelelőt, mert sajnos a legtöbb hagy egy csillogó réteget az arcon. Megjegyzem, nekem ezt egy kis púderrel általában megfelelően sikerül kompenzálni.

Fényvédőajánló (igyekeztem olyanokat összeválogatni, amiket többen dicsértek):

• Paula’s Choice RESIST Super-Light Wrinkle Defense SPF 30 (iszonyat jól lemattul, de ha mondjuk a garbód nyaka vagy a maszkod hozzáér, fura szaga lesz, és a telefonon is nyomot hagy),
• EVY Daily Defense Face Mousse SPF 50 (mókás, habos állaga van, nekem nagyon tetszik, de ezt személy szerint már muszáj mattítanom púderrel, mert eléggé csillog)
• La Roche-Posay Anthelios XL SPF 50
• Eucerin Sun Oil Control SPF 50
• Canmake Mermaid Skin Gel UV SPF 50+ PA++++

A skincare guruk azt ajánlják, hogy – főleg, ha most kezdted az arcápolást – az első néhány hétben csak ezeket az alapápolótermékeket használd. Ez azért is fontos, mert sajnos bármi okozhat bárkinél irritációt. Ez nem azt jelenti, hogy szar a termék, egyszerűen csak lehet, hogy a te bőröd nem szereti. Ahány ember, annyiféle bőr, ezért is olyan izgalmas egy személyre szabott rutin kialakítása.

Ha bevezetted mesterhármast, jöhetnek a problémákat célzó szérumok és egyebek: például a hámlasztás, a maszkok és az olajok. A cikksorozat következő részében ezekről lesz szó.

Miért tartjuk szexinek a károsodott bőrt? Mivel gyilkolod a bőrödet nap mint nap? Ne hagyd ki a fényvédelemről és a bőrápolási tévhitekről szóló cikkeimet sem.

Forrás és ihlet: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt