A Toxikoma egyik legerőteljesebb jelenete nyomán gondolkodóba estem, vajon milyen szert adhatott a jó Csernus doki a nagypofájú Győzőnek, amitől az az OPNI udvarán egy bokorban végezte remegve, izzadva, saját magát összehányva-összefosva. A film után az is érdekelni kezdett, hogyan néz ki pontosan egy detoxikációs folyamat és a heroinaddikció terápiája. Ha te is kíváncsi vagy, mi az, ami a moziból esetleg kimaradt, és hogy mi történik a függővel, miután bekerült az elvonóra, jó helyen jársz.

Nico Franz képe a Pixabay -en

Nemrég került a mozikba a Toxikoma című közönségfilm, ami Szabó Győző azonos című regényéből készült, és a színész egykori drogfüggőségét, illetve a pszichiáterével, Csernus Imrével való barátságának kezdetét, helyesebben mondva, a két férfi faszméregetését egóharcát mutatja be. Csakúgy, mint anno a könyv, a film is kapott hideget-meleget, bár szerintem inkább a pozitív kritikák kerültek túlsúlyba. Nem rossz mozi ez, de most nem erről szeretnék írni (ti persze nyugodtan kifejthetitek a véleményeteket kommentben, nagyon érdekel).

Egyetlen gondolatomat osztanám meg veletek ezzel kapcsolatban, ami egyben a cikk kiindulópontja is: a mozi után még napokig motoszkált a fejemben, mi lehetett az a cucc, ami percek leforgása alatt kiütötte szerencsétlen Győzőt. Aki hozzám hasonlóan keveset tudott eddig a témáról és kicsit hiányérzete támadt a film után, annak hadd meséljek el néhány érdekességet a detoxikálással és a drogfüggőség gyógyításával kapcsolatban. 

8 év az első szúrástól az elvonóig 

Átlagosan ennyi idő telik el a két esemény között a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, EMCDDA) legfrissebb felmérései szerint. A kezelést megkezdő páciensek átlagéletkora 33 év, a felük 20 éves kora előtt ismerkedett meg a heroinnal, de majdnem mindannyian fiatalabbak voltak 30-nál. Egyébként a herka mintha kezdene „kimenni a divatból”: a fogyasztók átlagéletkora folyamatosan növekszik. Emellett, bár csak megbecsülni lehet a magyarországi heroinhasználók számát, az körülbeül 2800-3400 főre tehető, és csökkent az elmúlt években.

Aki elkezdi a kezelést, az nem biztos, hogy le is fog szokni, aki viszont magától próbál lejönni a szerről, az nagy valószínűséggel belebukik: a visszaesési arány ilyen esetben több mint 90% is lehet. 

Az opiátfüggőség kezelésének legelső lépcsőfoka a detoxikálás, aminek lényege az elvonási tünetek enyhítése. Heroinaddikció esetén – persze, attól függően, mennyire volt az adott személy rabja a szernek – ezek igen súlyosak is lehetnek. Ugyan nem halálosak, de nagyon kemények, és vezethetnek akár öngyilkossághoz (vagy gyilkossághoz) is, már csak ezért sem érdemes segítség nélkül, „cold turkey”-módszerrel próbálkozni (ezt ugye minden idők legkultikusabb drogos filmjéből, a Trainspottingból már ismerjük).

RenoBeranger képe a Pixabay -en

Hogy mit él át a súlyos függő? Nagyjából azt, amit a Toxikomában olyan plasztikusan ábrázoltak abban a bizonyos néhány percben összesűrítve: izzadást, hasmenést, hányást, hidegrázást, az illetőnek folyik az orra, a könnye, a nyála, remeg, szorong, sír, kitágul a pupillája, görcsöl, fájnak az izmai, hiperventillál, felmegy a testhőmérséklete. Mintha a test minden nedvet ki akarna dobni magából: a Magyar Pszichofarmakológusok Társaságának folyóiratában megjelent szakcikk szerint akár váratlan magömlés is bekövetkezhet ilyenkor.

Az elvonási tünetek általában az utolsó szúrás után 6-12 órával jelentkeznek (ekkor még inkább csak a pszichés szimptómák a jellemzőek, úgy mint izgatottság, félelem, remegés vagy éppen dührohamok, hallucináció), a 2-3. napon csúcsosodnak ki, és legfeljebb 10 napig tartanak. Közben a kezelés alatt álló pácienst gyógyszeres terápiában részesítik, és amint kicsit jobban van, megkezdődik a pszichés függés kezelése egyéni terápia és/vagy önsegítő csoportok, családterápia stb. formájában. Enélkül a detoxikálás semmit nem ér, mert ugyan fizikailag 10 nap alatt klasszul le lehet hozni valakit akár a heroinról is, a pszichés függés és a drogéhség azonban ettől korántsem múlik el. A kórházi kúra általában pár hétig tart, ezzel viszont még nincs vége a harcnak. Sőt, ahogy nemcsak a Toxikomából, hanem számtalan drogos filmből kiderül: igazából sosincs.

Egészséges függés? 

A metadonról valószínűleg már te is hallottál, ezt használják ugyanis a leggyakrabban a heroinaddikció kezelésére. Ez nem az a szer, amit Győző kapott az ominózus jelenet előtt, a metadonnak ugyanis nincsenek ilyen drasztikus és azonnali hatásai. A szintetikus opioid származék úgy működik, hogy helyettesíti a heroint, és emellett blokkolja is annak hatását. A függő tulajdonképpen továbbra is függő marad, csak éppen egy (számára) legális drogot fog fogyasztani, nem vágyik heroinra, nem romlik tovább a fizikai állapota (sőt, egy idő múltán regenerálódik az immunrendszere), javulnak a szociális kapcsolatai, visszailleszkedik a társadalomba, és újra képes munkát vállalni. A bűnözési hajlam csökkenésével is lehet számolni, társadalmi szinten pedig az sem utolsó szempont, hogy a heroinistáknál előforduló járulékos betegségek, mint amilyen az AIDS vagy a hepatitis, kevésbé terjednek tovább.

A beteg naponta megkapja a tablettáját narancslében feloldva és lead egy adag vizeletet, amiből kiderül, fogyasztott-e heroint. Mivel utóbbi esetben semmiféle mámort nem tapasztal, előbb-utóbb felhagy vele,

és állítólag már az sem fogja zavarni különösebben, ha éppen mellette tolják cuccot.

Forrás: Flickr / Abulic Monkey

Ezután lassan csökkenteni lehet a metadondózist, egészen a nulláig. A kezelés lehet néhány hét, hónap, de fenntartó terápia keretein belül (aminél a legkisebb a visszaesés kockázata) akár évekig, évtizedekig is eltarthat.

A filmből kiderült, hogy nem mindenki rajong a módszerért, de Csernusén kívül is jó pár kritika érte már a metadonkúrát, elsősorban azért, mert maga a függés se fizikai, se pszichés szinten nem szűnik meg, csak épp átcsatornázzák egy másik anyag felé. Felmerült már az is, hogy a metadon fenntartó kezelés pszichiátriai betegségeket eredményez, például depressziót vagy antiszociális személyiségzavarokat, de ez nem teljesen bizonyított, és akár a heroin hatásának is betudható. Szintén aggasztó, hogy vénásan beadva a metadon is képes ugyanazt a hatást kiváltani, amit a heroin, így a kábítószerpiacon is terjed.

Hasonló szer, de a metadonnál biztonságosabb a buprenorfin, amit „nyelv alá gyógyszerként” alkalmaznak. A hatóanyag elvileg még hatásosabb az elvonási tünetek enyhítésében, mint a metadon, és biztonságosabb is, mert valamivel kevésbé jönnek elő fizikai tünetek az elhagyásakor – de ugyanúgy függőséget okoz. 

Az alvó tigris farka 

A harmadik szer, amit Magyarországon használhatnak a detoxikáció során, kicsit másképp működik, mint a metadon és a buprenorfin. A naltrexon képes megakadályozni a heroin hatásait, mint amilyen az eufória vagy a fájdalomcsillapítás, de ezen kívül nincs különösebben érzékelhető hatása a szervezetre, és bónusz, hogy még csak hozzászokni sem lehet.

Egy fontos kitétel van a használata előtt: a páciensnek legalább 7-10 napja tisztának kell lennie, mivel a szer képes azonnali elvonási szindrómát kiváltani, amikor a tünetek sokszoros erővel törhetnek elő.

No, megérkeztünk, itt van végre a címben már belógatott, izgi téma: ez az a szer, amit Győző olyan öntudatosan benyakalt a Toxikoma elején, és ha kicsit jobban átlátjuk a helyzetet, a film akár új jelentéssel is gazdagodhat.

Ez ugyanis a legnehezebb út, a legkeményebb dió: a naltrexon-terápia súlyos hátránya a páciens számára, hogy a drog utáni vágyakozást ez a szer nem enyhíti úgy, mint a metadon. Ugyanakkor a kezelés alatt eredményesen lehet pszichoterápiát alkalmazni, már ha a beteg is eléggé motivált. Ha nem akar együttműködni, akkor nagy valószínűséggel nem lesz hatásos a kezelés. Hiába van egy alvó tigrissel egy ketrecben.

Források: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt

Ha tetszett a cikk, lájkold, oszd meg a Facebookon, és kövesd be a blogomat hasonlókért! Megtalálsz az Instagramon is, a szerzői FB-oldalamat pedig ide kattintva érheted el.