Így gyilkolod módszeresen a bőrödet nap mint nap

Szappan, alkoholos lemosó, arcradír, napozás – brr, nem csoda, hogy legszívesebben zacskót húznál a fejedre.

vagott.jpg

Forrás: Pexels

Ne vedd magadra, mert szerintem nálam nagyobb tróger arc- és bőrápolás terén a világon nem volt ezelőtt. Jobb esetben semmit nem kentem magamra (legtöbbször így történt), de ha véletlenül mégis, azt bár ne tettem volna! Mindig is zsíros, pattanásos bőröm volt, ami sajnos a tinikor tovaszálltával sem múlt el teljesen.

Néhány évvel ezelőtt törtek be a piacra a guszta, színes-szagos natúrszappanok, amiknek nem tudtam ellenállni, orrba-szájba használtam őket fürdéshez és arcmosáshoz. Mit mondjak, maximum annyi jótékony hatásuk volt, hogy percekig úgy érezhettem, na, most aztán szupertiszta és száraz az arcom, ami már negyedóra múlva úgy fénylett, mint a Salamon töke.

Rendszeresen használtam a zsíros bőrűeknek kötelező arcradírt is. Igaz, a nagyobb bőrcafatokat levitte a jó alapos dörzsölés (mert zsíros bőr ide vagy oda, orron és homloktájt hámlottam rendesen, ami főleg egy alapozó felkenése után festett csodálatosan), de a kisebb darabokkal már nem tudott mit kezdeni, arról nem is beszélve, hogy agyonkaristolta az amúgy baromira érzékeny bőrömet.

Ebben az időben imádtam válogatni a drogériában meg az Yves Rocher-ban az arckrémek között. Természetesen a csomagolása alapján döntöttem el, melyik terméket veszem meg, és ha a cuccnak még az illata is jó volt, akkor rögtön a mennyországban éreztem magam: ez aztán a luxus, a kényeztetés, miniorgazmusok sorozata. Gárnyier, az egy komoly márka, mondták a tévében, tele van vele a DM és a Rossmann, az az influencer csaj is ezt használja és milyen jól néz már ki.

Száz szónak is egy a vége, belehemperegtem az illatos cicakakába, a ragyáim meg vígan rügyeztek tovább. Nem is csoda, hiszen lelkesen trágyáztam őket mindennap.

Ja, és a fényvédelem. Az meg mi? A naptej a strandon, legfeljebb. Én meg a városban vagyok, ott máshogy süt a nap, nem? 

girl-524141_1920.jpg(Forrás: Pixabay)

Aztán jött a megvilágosodás

Egyszer belefutottam valahogyan egy skinsmartos videóba a neten, abban hallottam először a tudatos bőrápolásról, ami pontosan a szöges ellentéte mindannak, amit eddig leírtam. 

A lényege, hogy nem kensz magadra akármit, mint egy birka, hanem szépen megnézed, mi van benne, az hogyan hat (tudományos kutatások alapján), kísérletezel vele, és kitapasztalod, hogy a te bőrödnek mire van szüksége. 

Nincs egyetlen csodakrém, ami hipp-hopp mindent rendbe tesz, jó lesz a ráncokra, a pattanásokra, a rosaceára, meg a szomszéd vízhiányos bőrére is; minden problémát máshogyan kell kezelni, és egy több lépésből álló rutinra van szükség, amit aztán következetesen alkalmazol mindennap, reggel és este is.

Tudom-tudom, nekem is ez volt az első reakcióm: túl nagy macera, erre se időm, se energiám, és ennyire nem is érdekel az egész. Aztán újra és újra elém került a téma, kidobott a YouTube még egy videót, elolvastam még egy cikket, és ahogy egyre jobban beleástam magam, rájöttem, hogy egy: a bőrünk működése borzasztóan érdekes, és kettő: ha azt szeretném, hogy az enyém a lehető legjobban mutasson, akkor nincs mese, törődnöm kell vele. Idővel pedig kiderült még egy dolog: a bőrápolás klassz! Az a kb. tíz-tíz perc, amit reggel és este erre szánok, számomra szuper relaxtájm, emellett jó érzéssel tölt el, hogy tettem valamit magamért, a bőröm egészségéért, szépségéért, és mindez hozzájárul az általános jó közérzetemhez is. 

Nemrég, nagyjából fél éve kezdtem kísérletezni tudatos bőrápoló termékekkel, amik teljesen illatanyagmentesek, alkoholmentesek, és sok bennük a hatóanyag. Azóta jó pár nővel beszélgettem, velem egykorúakkal, idősebbekkel, illetve néhány fiatalabbal is, és szomorúan meg kellett állapítanom, hogy hiába érhető el a neten egyre több hasznos infó a helyes bőrápolással kapcsolatban, az én környezetemben speciel EGYETLEN EMBER SINCS, aki bármit is tudna erről. (Bocs, csajok.) A drogériák polcai meg tele vannak szarokkal, mindenki vígan kenegeti magát velük, és bemagyarázza magának, hogy szebb a bőre.

Lányok, egy idejétmúlt szemlélet és a totális félrevezetés (vagy ha úgy tetszik, a marketing) áldozatai vagytok, amit nem nézhetek tovább tétlenül.

Apróbetűs rész
Akinek hozzám hasonlóan problémás a bőre, valószínűleg találkozott már a tudatos bőrápolás témájával, ennek híján kevésbé hajlamos az ember utánajárni a dolgoknak vagy megkérdőjelezni az évek, évtizedek óta alkalmazott módszereket, termékeket, amiket például rengeteg kozmetikus és sajnos bőrgyógyász is használ a mai napig. Én viszont most arra sarkallnálak titeket, kételkedjetek, és nézzetek utána mindennek, főleg, ha nem vagytok teljesen elégedettek a bőrötökkel

Fontos! Én nem vagyok szakember, amit tudok, azt a saját megítélésem szerint hiteles személyektől tanultam. Szeretném megosztani veletek, amire eddig jutottam, hátha segíthetek vele. Vegyétek ezt egy alapnak, és kutakodjatok tovább a témában, így alakítsátok ki a személyre szabott módszereiteket, rutinotokat és véleményeteket. Az enyém is folyamatosan alakul. 

Kezdjük a legdurvább bőrápolási tévhitekkel.

1. „Arcot mosni szappannal kell”

Nem. Nemnemnem. Mint egykori lelkes szappanhasználó, a saját példámon tanultam meg, hogy mindennap szappannal gyötörni az arcod borzalmas ötlet. Először is azért, mert ugyan maradéktalanul leviszi a zsírt, ami néhány percig fantasztikus érzés (eleinte), de ez fokozottabb faggyútermelésre serkenti a bőrt, szóval pont azt ellenkezőjét éred el vele, mint amit szeretnél. Nekem a rendszeres használat azt eredményezte, hogy feszült, húzódott és kicsit viszketett is a bőröm a lemosást követően, ami az egyik legkényelmetlenebb érzés, főleg, ha erre a feszülő bőrre még a zsír is kiül.

pexelssoap-2726394_1920.jpgMég mindig gusztának találom a szappanokat, de most már maximum csak nézegetem őket (Forrás: Pexels)

Nézzük a tudományos oldalt.

Aggályos, hogy a szappan pH-ja 10 körüli, a bőrnek pedig az 5 körül pH a megfelelő. De nyugi, ez csak neked rossz hír, a pattanásokat okozó P. acnes baktériumoknak viszont szuper, mert ők bizony imádják a magas pH-t, jejeje.


Más gyulladásos bőrbetegségek esetén (pl. ekcéma, dermatitis stb.) szintén magas a pH-érték, amit csak fokozhat a szappan rendszeres használata. Emellett arról is több helyen olvastam már, hogy a szappan szilárdságáért felelős anyagok eltömíthetik a pórusokat. És még egy utolsó dolog, amit jó tudni: ahhoz, hogy az olaj szappanná alakuljon, NaOH-ra, vagyis nátrium-hidroxidra, hétköznapi nevén marólúgra van szükség. Ennek köszönhetően a késztermék vélhetően tartalmazni fog egy kis maradék lúgot, amit a bőrünk tutira nem lájkol. Jó, biztos van, akié bírja ezt is, de én határozottan nem tartozom közéjük.

Csak azért mesélem, hogy tanuljatok belőle ti is: ahogy már pedzegettem, egy időben teljesen odáig voltam a szappanokért. Elkábított a Manna csodálatos marketingje, és horror áron vásároltam halomra a termékeiket, a fent említett fenomenális eredménnyel. (Bevallom, sajnos sokáig tartott, amíg realizáltam, hogy több rosszat teszek magammal, mint jót. Annak a halom pénznek csak a töredékét kellett volna tisztességes arclemosóra költenem...) Mondjuk, árulkodó lehetett volna az a tény, hogy Mannáék webshopjának az oldalán minden egyes termék alatt csak és kizárólag pozitív vélemények olvashatóak. Legyünk reálisak, egyszerűen nem létezik, hogy az összes cuccuk egyformán beválik mindenkinél. (Milyen érdekes, hogy a Krémmánián viszont már kapnak hideget-meleget, itt van pl. az egyik legnépszerűbb termékük.)

2. „Ami természetes, az csak jó lehet”

Ha már a Mannánál tartottunk, nézzük a natúr- és biokozmetikumokat általánosságban. Ugye, téged is megnyugtat, ha valami természetes? Valamiért az az általános vélekedés az uralkodó, hogy ami natúr és bio, az egyszerűen nem lehet káros, de ez valójában egy oltári nagy tévedés. Hogy a skinsmartosok hasonlatával éljek, az erdőben járva se eszed meg a gyilkos galócát csak azért, mert természetes (és nem kened az arcodra sem). Az alkohol, a kámfor és az illóolajok is természetesek, mégis baromira irritálhatják a bőrt, a másik oldalon viszont ott vannak a teljesen mesterségesen előállított peptidek, amiket hatékonyan alkalmaznak például bőröregedés ellen. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a természetes és a mesterséges összetevők között is léteznek jók és rosszak egyaránt.

Ezek után gondolom te is kikövetkeztetted, miért hülyeség otthon „természetes anyagokból” pakolást kotyvasztani, és már azt is tudod, hogy a bőr természetes pH-ját sem érdemes felborítani ilyesmivel.

unsplashcitrom.jpgA citromnak például 2 a pH-ja (szemben a bőr 5 körüli értékével), ami nagyon savas, de a benne lévő illatanyagok is irritációt okozhatnak

3. „Zsíros bőr ellen a legjobb az alkohol és a radír”

Valamiért hajlamosak vagyunk úgy kezelni a zsíros bőrt, mint valami nagy, ronda szörnyet, ami ellen erőszakosan kell fellépni, és szeretünk nekiesni mindenféle agresszív anyaggal. Ilyen többek között az alkohol, ami a drogériás tonikok, lemosók, satöbbik egyik közkedvelt alkotóeleme. Egyszer-kétszer még hagyján, nyilván nem fog leesni tőle az arcod, de hosszútávon ugyanaz vele a helyzet, mint a szappannal: baromira kiszárítja a bőrödet, és serkenti a faggyútermelést.

A pattanásos, zsíros bőr valójában gyulladt és érzékeny, ezért óvatosan, gyengéden kellene vele bánni.


Az erősen habzó lemosók, a mentolos, illatanyagokat tartalmazó termékek nem rá valók (de amúgy semmilyen másféle bőrre sem). A tudomány mai állása szerint a következő bizonyítottan működő hatóanyagok léteznek aknék ellen: a benzoil-peroxid, az azelainsav, a niacinamide (B3-vitamin), a hámlasztók és esetleg a retinol.

A legtöbb skincare junkie üvöltve menekül, ha szóba kerül a bőrradír, a megengedőbbek azt mondják, hogy maximum heti egyszer lehet alkalmazni, amennyiben az illető úgy érzi, szüksége van rá. A saját tapasztalatom az, hogy kémia hámlasztó mellett jobb esetben csak teljesen felesleges, rosszabb esetben pedig roncsolja is a bőrt a radírozás, arról nem beszélve, hogy a mitesszereket és a pattanásokat nem a bőrfelszín karistolásával lehet eltüntetni, hanem egy mélyebben ható kezeléssel.

4. „Fényvédő csak a strandon szükséges”

Nem szeretnék most nagyon belemenni a témába, mert a fényvédőzésről és a napozásról már írtam egyszer, álljon most itt annyi, hogy ha nem használsz minden-egyes-nap fényvédőt, akkor aztán kenheted a csilliárdokért vásárolt szérumokat és krémeket orrba-szájba akár a kutya seggére is, mert az csak ablakon kidobott pénz. A bőröregedés jeleinek 80%-áért az UV-sugárzás a felelős, és félreértés ne essék, az télen és esőben is van.

suntan-3721849_1920_1.jpgForrás: Pixabay

5. „Ami drága, az jó” + a többi marketingbullshit

Szeretem az Okosszépség Instagram-oldalt, ami egyrészt számomra tök szórakoztató, másrészt nagyon hasznos is. Itt találtam azt a posztot, ami azt fejtegeti, hogy mennyire nincs összefüggés a termék ára és a hatékonysága között. Előfordul, hogy valami drága és jó is, viszont olcsóbban is lehet találni ugyanolyan klasszat. Az oldal gazdája – aki egyébként kémikus, vagyis, ha jól tudom, most tanulja a szakmát – egy Omorovicza hidratálókrémet (ami jelenleg 118 ezer forint) hasonlított össze a The Ordinary hidratálókrémjével (ez pedig 3 ezer forint – én is használom, ha pihe-puha bőrt szeretnétek, musthave). Előbbiben semmi különös nincs egy igazán hangyafasznyi gyémántporon kívül (de ezzel persze már el lehet adni). A krém hidratálni azért biztosan hidratál, de ezt ugyanúgy megteszi a másik is, csak 115 ezer forintért olcsóbban.

Sok termékre igaz, hogy az előállító cégek többet költenek a marketingre, mint a kutatásra és a fejlesztésre. Tipikus marketinges húzás az életkor szerinti besorolás, mintha 40 évesen már nem lehetne zsíros a bőröd, vagy nem ugyanúgy alakulnának ki a pattanások az arcodon, mint egy 13 évesén. Csak hogy tudd, a nappali és az éjszakai krémek között is maximum annyi a különbség, hogy az esti zsírosabb, de hidd el, hogy nem fog lerobbani a fejed, ha nappali krémet kensz rá éjszakára. Ahogyan egy férfinak sem, ha nincs ráírva a kozmetikumára, hogy „for men”, ugyanis a bőr anatómiája, bármilyen meglepő, nemenként nem tér el.

Még egy fontos dolog: bármit is ígérnek a „ránctalanító” krémek, kozmetikumok, hacsak nincs bennük például megfelelő mennyiségű/erősségű retinol, C-vitamin vagy valamilyen peptid, maximum hidratálni fognak, ami persze jó és szükséges, és főleg az amúgy agyonaszott, dehidratált bőrön sokat tud dobni, de ennek köze sincs a „ránctalanításhoz”. És legyünk reálisak: a ráncokat maximum megelőzni lehet, ezért is olyan fontos a fényvédelem. Ahogy a TP makeupos Petra több videójában hangsúlyozza: nem a mának, hanem a jövőnek bőrápolunk.

A jó illat sem más, csak egy ügyes marketingfogás, funkciója ugyanis az égegyadta világon semmi nincs, ellenben az illatanyagokat az első számú allergénekként tartják számon.


Nem feltétlenül lesz tőlük bajod, de ha olyan érzékeny a bőröd, mint az enyém, akkor érdemes őket elkerülni. Ki foglak ábrándítani, ha drogériában vásárolsz (de még akkor is, ha mondjuk gyógyszertárban), elvétve fogsz csak egy-egy olyan kozmetikumot találni, aminek nincsen parfum/fragrance vagy valamilyen illóolaj az INCI-listáján.

Az INCI-ről (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients, vagyis kozmetikai összetevők nemzetközi névjegyzéke) külön kisregényt lehetne írni, kiindulási pontnak legyen elég annyi, hogy a már említett Krémmánián a legtöbb itthon is kapható termék összetevőlistája fent van, és az is, hogy ezek micsodák. Ha a tudatos bőrápolás felé kacsintgatsz, itt az ideje összebarátkoznod vele. 

Néhány általam is próbált márka, aminek vannak jó, illat- és alkoholmentes cuccai, és még hatóanyagot is tartalmaznak: Benton, Bioderma, CeraVe, Cosrx, Geek & Gorgeous (magyar), Iunik, Mixa, La Roche-Posay, Paula’s Choice, Purito, The Ordinary, Tindigo (magyar). 

Az oldalak és YouTube-csatornák, amikből merítettem és amiket nektek is ajánlok, ha érdekel titeket a tudatos bőrápolás:

Ha tetszett a cikk, és szeretnél még hasonlókat, kövesd a blogomat, a szerzői Facebook-oldalamat, de van Instagramom is. ;)